A lisztérzékenység (glutén intolerancia, cöliákia) kezelése reflexológiával
Az alábbi képen látható zónákat masszírozzuk:
Napfonat, mellékvese,
Vizeletkiválasztó rendszer: vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső,
Emésztő rendszer: alsó-felső állkapocs, fogak, nyelv, torok-garat, nyelőcső, gyomorszáj, gyomor, gyomor-kijárat, patkóbél, hasnyálmirigy, máj, epehólyag, vékonybelek, vastagbelek, hasfal.
Fej, hipofízis, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, csecsmőmirigy, nyirokrendszer.
Nagyon sok ember lisztérzékeny, de sokaknál ez évekig nem okoz kifejezetten érzékelhető tüneteket.
Sajnos ez a kórkép nem ritka, és nemcsak gyermekkorban fordul elő.
A lisztérzékenyeknek csak egy része észlel magán hasi, emésztőrendszeri tüneteket.
A glutént tartalmazó gabona féléket ki kell iktatni az étrendből!:
Búza, árpa, rozs, (zab).
Fogyasztható !:
Rizs, köles, hajdina, kukorica, amarant, (zab).
A cöliákia immunológia alapú bélnyálkahártya elváltozás.
A glutén két fehérje, a gliadin és a glutein keveréke. A gliadin hatására a vékonybél nyálkahártyája, -a felszívó felület- károsodik.
Elsősorban a vékonybél kezdeti szakasza sérül, de lehet az elváltozás kiterjedtebb is. A nyálkahártya elsorvad, elsímul, a bélbolyhok eltünnek, tönkremennek. A felszini sejtek leválása, a felszívó felület károsodása miatt sérül azok működése és az összes tápanyag, vitamin, ásványi anyag, nyomelem felszívása.
Gyermekkorban ez a fejlődés, növekedés elmaradásához az izomzat petyhüdtté válásához vezet.
A lelki tüneteket kedvetlenség, ingerlékenység - gyakran étvágytalanság is kíséri. A rosszindulatú daganatok kifejlődése is gyakoribb ezeknél a betegeknél.
A cöliákia a genetikai adottságok, a táplálkozás és a környezet komplex együtthatásának következménye: auto-immun betegség, amely gluténfogyasztást követően alakul ki, genetikailag arra hajlamos embereknél.
Előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb, mint a felismert, diagnosztizált esetek száma.
Ha egy családban van lisztérzékeny személy, akkor valószínű, hogy a családtagok között is sokszoros a betegség előfordulási aránya. Ilyenkor érdemes a társult betegségek I-tipusú (gyermekkori) cukorbetegség, epilepszia, Down-kór, stb. kivizsgálása.
A táplálék allergia gyermekkori gyakoriságának oka az immunrendszer éretlensége, a nagy mennyiségű idegen fehérje fogyasztása.
A glutén érzékenység tünetei általában a glutén tartalmú gabona-féléknek étrendbe iktatását követően (csecsmő-kisgyermek korban) 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki.
A betegség hevessége, és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is. A csecsmőknél fejlődési rendellenességet, súlygyarapodási és növekedési zavart stb. okoz.
Ritkább az, amikor felnőtt korban jelentkezik először. Felnőtteknél fogyást, fejfájást, hajhullást, bőrkiütést, csontritkulást, vashiányt, mestruációs zavarokat, meddőséget okozhat.
A vashiányos vérszegénység, csontritkulás, vagy ismétlődő vetélések, II típusú cukorbetegség hátterében sokszor felnőttkori kezeletlen lisztérzékenység áll.
A szervezetben az allergia és a normális tolerencia kialakulását az immunrendszer szabályozza, a csecsemőmirigyen keresztül.
Ha nem tartja be a diétát a lisztérzékenységben szenvedő, a hosszútávú szövödmények között van a csontritkulás, fogamzásképességi zavarok, rosszindulatú daganatok kockázata.
A lisztérzékenység legjellemzőbb tünete a hasmenés.
További tünetek lehetnek:
halvány színü és zsírfényű, emésztetlen széklet, hasi fájdalom, haspuffadás, felfúvódás, fokozott bélgáz termelődés, hányás, étvágytalanság, gyomorfájás, fekély a szájban, a tápanyagok - vitaminok, ásványi anyagok felszívódási zavara, ekcéma, dermatítisz, izületi fájdalom, depresszió, gyakori fáradtság, kimerültség, ingerlékenység, görcsök, zsibbadás, bénultságérzés, fogbetegségek, immunrendszeri zavarok, vérszegénység, szabálytalan menzesz.